Kedves Látogató! Jelenleg sajnos nem tudok új klienst fogadni, mert nincs szabad helyem, és sajnos nem tudok szabad kapacitással rendelkező kollégát sem ajánlani.
Kérem, ezen tényt vegye figyelembe, amikor kapcsolatba lép velem. Köszönettel, Kisnémet Mónika

Játékok és mesék gyermekeink fejlődéséhez és lelki békéjéhez

Ezen írásomban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy gyermekeink egészséges fejlődéséhez és a mindennapi örömeik biztosításához mennyire fontos, hogy koruktól függetlenül beleférjen a játék, az esti mese/olvasás a mindennapjaikba. Ahhoz, hogy képességeink fejlődhessenek, felnőttkorunkra kiteljesedhessünk fontos, hogy bizonyos képességeket gyermekkorban elsajátítsunk az élet kihívásaival való sikeres megküzdéshez. Ebben a tanulási folyamatban a játékélménynek és a képzeleti világnak, a meséknek kiemelkedő szerepük van.

Gyermekkorban először az úgynevezett funkciójáték jelenik meg, amelynek lényege a begyakorlás. A tárgyakkal való egyszerű, ismétlődő mozdulatokkal, bármely mozgásos tevékenységgel a gyermekek részben fejlesztik mozgáskoordinációjukat, finommotorikájukat, részben pedig a hatékonyság, az omnipotencia-érzés megtapasztalásával fejlődik önbizalmuk is.

A következő lépcső az alkotójáték, ahol a gyermekek több dologból, legyenek ezek fazekak, vagy építőkockák összeépítenek valamit. Azaz rendszert alkotnak. A szabad játék következő lényeges fajtája a mintha-játék, amikor szimbólumokon keresztül egy-egy helyzetet modellezve játszanak a gyermekek. Például orvososat a macijukkal, mintha a gyermek lenne az orvos és a maci a beteg. Az élethelyzetek eljátszásával fejlődnek a gyermek kognitív képességei és emocionális világa.

Nagyobbacskáknál megjelennek a szabályjátékok és a társasjátékok, amelyek a kognitív képességek, mint például a logika, és az érzelmi intelligencia fejlesztésével többek között a társas életre is felkészítik őket. Játék közben a gyermekek megtanulják megélni, felismerni és kifejezni érzelmeiket. A közös játék nyújtotta örömök mellett, mivel megtapasztalják a játszótársak érzelmeit is, azok felismerésével és megértésével fejlődik a gyermekek empátiája és kommunikációja, valamint érzelemszabályozásuk is. A játékok során természetes úton tapasztalják meg a gyermekek a sikert, a kudarcokat, a feszültségek, indulatok kezelését, a konfliktusok megoldását, sőt ekkor alakítják ki a világról és az emberekről való elképzeléseiket is.

A kutatások szerint, amikor egy gyermek teljesen bevonódik egy játékba (flow-élmény), akkor kreativitásuk, problémamegoldó készségük kerül a fejlődés fókuszába. Ez a kreativitás az, ami a megküzdést (coping), illetve az érzelmi stresszel szembeni ellenálló képességet (reziliencia) fejleszti. Ebből következik, hogy a játéknak és meséknek nagyon fontos szerep jut a szorongások leküzdésében is. A mesék, illetve játékok modellálják a problémahelyzeteket, így a képzelet világában, veszélyek nélkül lehet kipróbálni a megoldásokat. A próbálkozások során nemcsak a megküzdés fejlődik, hanem a játék során felmerülő érzelmek megélésével fel is dolgozza azokat a gyermek. Érdemes figyelni, hogy gyermekünk aktuális játékaiban, éppen kedvelt meséjében milyen konfliktus jelenik meg, mert általában azzal a konfliktussal küzd saját maga is.

A mesék oldják a gyermeki feszültségeket, szorongásokat, megnyugtatják gyermekeinket és vigaszt nyújtanak nekik. Ugyanakkor fontos hangsúlyoznom, hogy a mesenézés nem egyenértékű az olvasással vagy szabad szóban történő meséléssel. A saját belső képek által ugyanis a gyermek feldolgozza az indulatait, szorongásait, rendszerezi az új ismereteket, azaz a világról és magáról való tudását a saját belső képeibe helyezi, amely belső képeket vetíti ki majd a világra, az emberekre. Míg a mesenézésnél a külső kép megjelenésével leáll a belső képkészítés, amely a lényege a megküzdés fejlődésének és a negatív érzelmek feldolgozásának, szorongások oldásának. Nincs baj a mesefilmekkel, de tudnunk kell, hogy mesenézés közben a gyermek nem tudja feldolgozni feszültségeit, mert nem tud különbséget tenni a belső és külső képek között. Így ha saját maga is küzd valamilyen érzelmi problémával, akkor a tévé, tablet előtt egyre feszültebb, esetleg egyre agresszívabb lesz. Ha nincs belső kép, nincs mozgás, akkor stresszkezelés, érzelmi feldolgozás sincs. Természetesen nem azt szeretném ezzel mondani, hogy ne nézzenek mesét a gyermekek, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a mesenézés ne váltsa ki a meseolvasást, a mesék elbeszélését vagy a közös játékot.

A végére még egy jó hírt is tartogatok Önöknek. A Szuperjáték webáruházzal kötött együttműködési megállapodásunk értelmében a webshopban történő minden játékvásárlásra 10% kedvezményt kapnak Önök, kedves Klienseim, Olvasóim és Honlaplátogatóim. A kedvezményes vásárlásról a linkve kattintva tudhat meg többet. Az oldalon néhány tippet is talál tőlem a társasjátékok kiválasztásához.

Örömökben és fejlődésben gazdag játszás-, és meseélményeket kívánok Önöknek!