A teljes beszélgetések Istennel

Kedves Olvasóim, ma reggel az Édesvíz kiadó ajánlata fogadott a Facebookra való belépésemet követően, s ha már egy olyan könyv kopogtatott be az ajtómon, amely nekem is sokat adott, és amelyet már többször emlegettem, de még nem írtam hozzá recenziót, így úgy döntöttem, hogy a reggeli kávém mellett most képernyőre vetem gondolataimat.

Az első találkozásom a könyvvel igen rövid volt. Igen nagyra tisztelt és szeretett Kovács Éva kineziológus oktatóm adta fel egyszer házi feladatnak, hogy olvassam el ezt a könyvet, mert… „tudod Mona te olyan vagy, hogy hiszel Istenben, de alapvetően úgy gondolod, hogy a te dolgaidat majd magad intézed…”. Be kell valljam, sok igazság volt ebben a meglátásban. …de ezt a folytatás is igazolni fogja… 🙂 Nos, mint egy jó diák még aznap megvettem a könyvet, még autóztam is érte egy órát. Majd pár hónapig az éjjeli szekrényemen hevert, végül feltettem a könyvespolcomra, hogy ne ingereljen már minden reggel… és ott is maradt úgy 2 évig. Érthető, hiszen már a könyv címe is provokatív volt számomra „Beszélgetések Istennel”….

Ez a téma mindig érzékeny pont volt nálam. 13 éves voltam, amikor Eszti nagymamám eltávozott közülünk, és én akkor haragomban azt mondtam, hogy nincs Isten… és évekig büszkén tartottam magam ehhez. Majd amikor az esküvőmre készültem, akkor hetekig jártunk misékre, hogy megtaláljuk azt a lelkészt, aki igazi útravalót ad nekünk a házasságunkhoz… mert ahogy akkor fogalmaztunk „mi keressük az utat, hogy újra hinni tudjunk….” Hála Isten, egy igazán jó kedélyű és modern gondolkodású lelkészhez kerültünk jegyes oktatásra, ahova velünk jöhetett egy kedves barátunk is, mert érdekelte őt, amit Tamás lelkész mondott…  Igazán vicces pár voltunk, hiszen két férfi és személyem, jelentünk meg különböző formációkban a jegyes oktatáson… Na, de nagyon elkanyarodtam a témától…. A lényeg, hogy a szívem mélyén még itt sem sikerült igazán békét kötnöm Istennel, ehhez még évek kellettek…

Visszatérve a könyvhöz. Egy szép őszi napon akadt meg újra a szemem a könyvön. Szinte hívogatott nap-nap után. De én hősiesen ellenálltam. Így visszagondolva nagyon mulatságos, ahogy igazán „beszélő viszonyba” kerültem a könyvvel. De végül Isten nyert. Szenteste napja nekem már mindig ünnep, én aznapra már mindig mindent megcsinálok, a fám is áll, így már a reggeli is ünnepies, meghitt hangulatú és az egész nap nyugalomban és valamiféle emelkedett hangulatban telik. Nos, ez volt az a nap, amikor el kezdtem olvasni a könyvet, és bizony nagyon sok mindenben megerősített.

Ma azt vallom erről a műről, hogy aki keresi, hogy miben higgyen, hogyan gondolkodjon a világról, az univerzumról, az élet értelméről, annak ez a könyv nagy segítség lehet. Nem mondom, hogy ez az új biblia, amit forgatni kell! Azt sem állítom, hogy aki nem hiszi el azt, amit a könyvben olvas, az pokolra kerül – igaz a könyv szerint nincs is olyan – de azt igen, hogy nagyon jó kérdéseket tesz fel, ad rá válaszokat és innentől kezdve eléri azt, ami egy könyvnek a dolga: gondolkodásra és véleményalkotásra ösztönöz.

Meggyőződésem, hogy ami csak megfogalmazódhat az emberben, mint kérdés ebben a témában, az ebben a könyvben fellelhető. Isten ki és mit akar, mi az ember, mi az élet értelme, van lelke az állatoknak, mi van a halál után, van-e mennyország, mi a helyzet a pénzzel, a politikával, a társadalmi gondokkal, a halál utáni élettel? Szabad-e élvezni a szexet? Mikor és kivel lehet szeretkezni, esetleg csak akkor, ha gyermeket akarunk? Vannak-e ufók? …Én csak néhányat ragadtam ki, de higgyék el, rengeteg témát feszeget a könyv.

Neale Donald Walsch: A teljes beszélgetések Istennel című mű tulajdonképpen három könyv egy kötetben való kiadását jelenti hazánkban. A kiadó oldalán az ajánlásban ez olvasható: „az emberi élet valamennyi aspektusát érinti. Felveti a legtöbb kérdést, amelyeket időről időre fel szoktunk tenni életről és szeretetről, hivatásról és elhivatottságról, emberekről és kapcsolatokról, jóról és gonoszról, bűnről és bűntudatról, megbocsátásról és megváltásról, az Istenhez és a pokolhoz vezető útról: mindenről. Megvizsgálja a kézzelfoghatót és az elvontat, a láthatót és a láthatatlant, az igazságot és a hazugságot. Főként azoknak ajánlott, akiket nem elégítenek ki a hagyományos vallások válaszai.”

Egy biztos, a kötet igazán képviseli azt, amiben én hiszek, ha könyvet ajánlok: Weöres Sándor „Amit itt olvasol: több mint világnézet és kevesebb mint vallás. … Az itt-mondottaknak nem az a rendeltetésük, hogy elhidd őket, hanem hogy igazi lényedre, igazi világodra eszméltessenek.”